A táplálékot szervezetünk energiává vagy zsírrá alakítja. Más szavakkal, az elfogyasztott ételt vagy energiaforrásként felhasználjuk, vagy tartalékként elraktározzuk. A túl sok felhasználatlan tartalék a későbbiekben plusz kilóként jelentkezik.
Hogy a táplálékot elégetjük-e vagy elraktározzuk, az a testben zajló biokémiai reakcióktól függ. Ezeket a reakciókat enzimek aktiválják, melyek működését viszont vitaminok és ásványi anyagok szabályozzák.
Ha valaki - még ha csak kis mértékben is -, de hiányt szenved valamilyen vitaminból vagy ásványi anyagból, akkor ezzel nemcsak egészségét teszi kockára, hanem alakját is; hajlamos lesz a hízásra, illetve nem fog tudni tartósan lefogyni!
Hogy a táplálékot elégetjük-e vagy elraktározzuk, az a testben zajló biokémiai reakcióktól függ. Ezeket a reakciókat enzimek aktiválják, melyek működését viszont vitaminok és ásványi anyagok szabályozzák.
Ha valaki - még ha csak kis mértékben is -, de hiányt szenved valamilyen vitaminból vagy ásványi anyagból, akkor ezzel nemcsak egészségét teszi kockára, hanem alakját is; hajlamos lesz a hízásra, illetve nem fog tudni tartósan lefogyni!
Vitaminok és ásványi anyagok szabályozzák a táplálék hasznosítását. A zsíranyagcsere lényege, hogy a szervezet energiaraktáraiból - melyek elsősorban a csípőn vagy a hason helyezkednek el - a zsírmolekulák az izomsejtekhez szállítódnak. Itt a zsírmolekulák sejten belül, a mitokondriumokban égnek el annak érdekében, hogy a test a működéséhez szükséges energiához jusson. Ehhez a folyamathoz azonban mikrotápanyagokra van szükség. Ha a táplálkozás során nem veszed fel a zsírégetéshez nélkülözhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, akkor a zsír ott marad, ahol volt - a hason, a fenéken és a csípőn.
Az egészségre káros hatások megközelítően 43%-a az életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27%), környezeti ártalom (19%), illetve az egészségügyi ellátás hibája (11 %).
Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális vagy egészséges táplálkozás" alatt?
Az előző század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élő, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elő.
A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fő felelősének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A cukor nélkülöz mindennemű vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag előállított cukorféleségre igazak. A gyorséttermekben is többnyire csak az ízlelőbimbóinkat kellően kényeztető kalóriabombák között lehet válogatni.
Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepő, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik...
Az elhízás, mint civilizációs betegség
Az utóbbi években az étkezés mindennapi kockázattá vált: amit elfogyasztunk szennyezett is lehet, és sajnos sokszor nem tartalmazza a számunkra életbevágóan fontos tápanyagokat.Az egészségre káros hatások megközelítően 43%-a az életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27%), környezeti ártalom (19%), illetve az egészségügyi ellátás hibája (11 %).
Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális vagy egészséges táplálkozás" alatt?
Az előző század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élő, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elő.
Hol hibázunk leginkább?
Százötven évvel ezelőtt a kenyér még teljes őrlésű lisztből készült, szemben a ma használatosfehérliszttel, amely csak a búzaszem maghéjától és csírakezdeményétől megfosztott keményítő részéből áll.A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fő felelősének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A cukor nélkülöz mindennemű vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag előállított cukorféleségre igazak. A gyorséttermekben is többnyire csak az ízlelőbimbóinkat kellően kényeztető kalóriabombák között lehet válogatni.
Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepő, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik...
A fentiekből látható, hogy a vitaminok és ásványi anyagok létfontosságúak szervezetünk optimális működésének szempontjából.
Nézzük azokat a vitaminokat és nyomelemeket, amelyek elengedhetetlenek a fogyáshoz:
C-vitamin
A zsír lebontásához a tested rendszeresen C-vitamint igényel, ennek hiányában ugyanis nem tudnak beindulni a megfelelő biokémiai folyamatok. Emellett a C-vitamin fontos forrása a boldogságérzetnek, vagyis, ha tested nem kap eleget belőle, az olyan életmódhoz vezet, ami nem kedvez a fogyásnak. Sok C-vitamin van a kiviben, a narancsban, a málnában, a citrusfélékben, a káposztában, de a spárgában és a borsóban is.
Kalcium
A joghurtban, túróban, tejben és sajtban megtalálható kalcium felel a csontok épségéért, ugyanakkor fontos zsírégető is: fokozza az emésztőenzimek aktivitását, és vízteleníti a szervezetet. Ha nincs elegendő kalcium a szervezetedben, a legjobb diéta is hatástalan marad, és inkább fogsz hízni, mint fogyni.
Foszfor
A foszfor főszerepet játszik a szénhidrátok lebontásában, a fehérjeszintézisben, valamint a zsírok szövetek és szervek közötti szállításában. Napi 700 milligramm foszfor bevitelével tehát jótékonyan befolyásolhatod szénhidrát-anyagcserédet, illetve megakadályozhatod a felesleges zsírok lerakódását. Kiváló foszforforrás a hús, a hal, a tojás, de a gabonafélék és a magvak is.
B-vitamin
A vízben oldódó vitaminok közül a C-vitamin mellett a B-vitamin származékai képesek arra, hogy befolyásolják a testsúlyt, hiszen részt vesznek az anyagcsere működtetésében. Segítségükkel bontja le és hasznosítja a szervezet a zsírokat, a fehérjéket és a szénhidrátokat. Értékes B-vitamin-forrás a tengeri hal, a leveles zöldségek, a tojás, a barna rizs, az avokádó és a mangó is.
Jód
A jód a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin és a trijódtironin alkotóeleme, melyek a sejtanyagcsere szabályozásában vesznek részt. Ez a nyomelem nélkülözhetetlen a megfelelő fehérjeszintézishez, illetve szöveteid szaporodásához, emellett az aktivitásért és az energiaszintedért is a jód felel. A diéta ideje alatt jódozott só helyett inkább tengeri halfélékkel vagy kivivel pótold a nélkülözhetetlen nyomelemet.
Kálium
A kálium fontos szerepet játszik a szervezet sav-bázisegyensúlyának megtartásában és a megfelelő vízháztartás megőrzésében. A magas káliumtartalmú ételek vízhajtóként működnek, így segítenek megszabadulni a sejtekben lerakódott folyadéktól. Kiváló káliumforrás a banán, a cékla, a paradicsom, a lencse, a borsó, az olajos magvak és a teljes kiőrlésű búza.
Fehérje
A fehérjefogyasztással megakadályozhatod, hogy a diéta ideje alatt a szervezeted a zsírok helyett az izmokat kezdje el lebontani. A minőségi fehérjében gazdag táplálkozás emellett felgyorsítja a kalóriaégetést, segít regenerálódni szervezetednek, megerősíti immunrendszeredet, és nem utolsósorban a fehérje sokkal hatékonyabb az éhség leküzdésében, mint például a szénhidrát vagy a cukrok.
Króm
A létfontosságú elem szerepet játszik a cukoranyagcserében, a fehérje- és zsírfelhasználásban, de tabletta formájában nem ajánlott a fogyasztása, mert a túl sok króm többet árt, mint használ. Ha fogyni szeretnél, egyél inkább krómban gazdag ételeket: gombát, szilvát, brokkolit, búzacsírát, sajtokat, májat vagy dióféléket.
Cink
A cink a fehérje-, a szénhidrát- és a zsíranyagcsere folyamatában játszik fontos szerepet, vagyis elengedhetetlen kelléke a fogyásnak. Az inzulin részeként a vércukor szabályozásában is részt vesz. A cinket legnagyobb mennyiségben a kagyló tartalmazza, de sok van belőle a húsokban, a májban, a hüvelyesekben és a tojásban is.
Mangán
A mangán sok olyan enzim nélkülözhetetlen összetevője, mely az anyagcserében játszik szerepet. Mangán szükséges a szénhidrát- és a fehérje-anyagcseréhez, de a vércukorszint szabályozásához is. A szervezetnek igen kevés mangán is elegendő, hogy ellássa ezeket a komplex feladatokat - ezt a mennyiséget rizs, zab vagy mandula fogyasztásával fedezheted a legegyszerűbben.
Vas
A vas létfontosságú része a hemoglobinnak és a mioglobinnak, annak a két fehérjének, mely képes megkötni és tárolni az éltető oxigént, vagyis a hatékony anyagcserezálogát. Nőként fokozottan ügyelned kell arra, hogy elegendő vasat fogyassz. Egyél vörös húsokat, májat, belsőségeket vagy teljes kiőrlésű gabonát.
Magnézium
A magnézium a leghatásosabb karcsúsító szer az ásványi anyagok között. Közreműködik a sejtek oxigénellátásában, ezáltal pedig a zsírégetésben is - oxigén nélkül ugyanis nem ég el egyetlen gramm zsír sem. Magnéziumot juttathatsz a szervezetedbe, ha keserű csokoládét, diót, mogyorót, hüvelyeseket vagy hántolatlan magvakat eszel.