Hogyan segítik a vitaminok a fogyást?

A táplálékot szervezetünk energiává vagy zsírrá alakítja. Más szavakkal, az elfogyasztott ételt vagy energiaforrásként felhasználjuk, vagy tartalékként elraktározzuk. A túl sok felhasználatlan tartalék a későbbiekben plusz kilóként jelentkezik.

Hogy a táplálékot elégetjük-e vagy elraktározzuk, az a testben zajló biokémiai reakcióktól függ. Ezeket a reakciókat enzimek aktiválják, melyek működését viszont vitaminok és ásványi anyagok szabályozzák.

Ha valaki - még ha csak kis mértékben is -, de hiányt szenved valamilyen vitaminból vagy ásványi anyagból, akkor ezzel nemcsak egészségét teszi kockára, hanem alakját is; hajlamos lesz a hízásra, illetve nem fog tudni tartósan lefogyni!

Vitaminok és ásványi anyagok szabályozzák a táplálék hasznosítását. A zsíranyagcsere lényege, hogy a szervezet energiaraktáraiból - melyek elsősorban a csípőn vagy a hason helyezkednek el - a zsírmolekulák az izomsejtekhez szállítódnak. Itt a zsírmolekulák sejten belül, a mitokondriumokban égnek el annak érdekében, hogy a test a működéséhez szükséges energiához jusson. Ehhez a folyamathoz azonban mikrotápanyagokra van szükség. Ha a táplálkozás során nem veszed fel a zsírégetéshez nélkülözhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, akkor a zsír ott marad, ahol volt - a hason, a fenéken és a csípőn.

Az elhízás, mint civilizációs betegség

Az utóbbi években az étkezés mindennapi kockázattá vált: amit elfogyasztunk szennyezett is lehet, és sajnos sokszor nem tartalmazza a számunkra életbevágóan fontos tápanyagokat.

Az egészségre káros hatások megközelítően 43%-a az életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27%), környezeti ártalom (19%), illetve az egészségügyi ellátás hibája (11 %).

Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális vagy egészséges táplálkozás" alatt?

Az előző század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élő, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elő.

Hol hibázunk leginkább?

Százötven évvel ezelőtt a kenyér még teljes őrlésű lisztből készült, szemben a ma használatosfehérliszttel, amely csak a búzaszem maghéjától és csírakezdeményétől megfosztott keményítő részéből áll.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fő felelősének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A cukor nélkülöz mindennemű vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag előállított cukorféleségre igazak. A gyorséttermekben is többnyire csak az ízlelőbimbóinkat kellően kényeztető kalóriabombák között lehet válogatni.

Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepő, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik...

A fentiekből látható, hogy a vitaminok és ásványi anyagok létfontosságúak szervezetünk optimális működésének szempontjából.

Nézzük azokat a vitaminokat és nyomelemeket, amelyek elengedhetetlenek a fogyáshoz:

C-vitamin

A zsír lebontásához a tested rendszeresen C-vitamint igényel, ennek hiányában ugyanis nem tudnak beindulni a megfelelő biokémiai folyamatok. Emellett a C-vitamin fontos forrása a boldogságérzetnek, vagyis, ha tested nem kap eleget belőle, az olyan életmódhoz vezet, ami nem kedvez a fogyásnak. Sok C-vitamin van a kiviben, a narancsban, a málnában, a citrusfélékben, a káposztában, de a spárgában és a borsóban is.

Kalcium

A joghurtban, túróban, tejben és sajtban megtalálható kalcium felel a csontok épségéért, ugyanakkor fontos zsírégető is: fokozza az emésztőenzimek aktivitását, és vízteleníti a szervezetet. Ha nincs elegendő kalcium a szervezetedben, a legjobb diéta is hatástalan marad, és inkább fogsz hízni, mint fogyni.

Foszfor

A foszfor főszerepet játszik a szénhidrátok lebontásában, a fehérjeszintézisben, valamint a zsírok szövetek és szervek közötti szállításában. Napi 700 milligramm foszfor bevitelével tehát jótékonyan befolyásolhatod szénhidrát-anyagcserédet, illetve megakadályozhatod a felesleges zsírok lerakódását. Kiváló foszforforrás a hús, a hal, a tojás, de a gabonafélék és a magvak is.

B-vitamin

A vízben oldódó vitaminok közül a C-vitamin mellett a B-vitamin származékai képesek arra, hogy befolyásolják a testsúlyt, hiszen részt vesznek az anyagcsere működtetésében. Segítségükkel bontja le és hasznosítja a szervezet a zsírokat, a fehérjéket és a szénhidrátokat. Értékes B-vitamin-forrás a tengeri hal, a leveles zöldségek, a tojás, a barna rizs, az avokádó és a mangó is.

Jód

A jód a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin és a trijódtironin alkotóeleme, melyek a sejtanyagcsere szabályozásában vesznek részt. Ez a nyomelem nélkülözhetetlen a megfelelő fehérjeszintézishez, illetve szöveteid szaporodásához, emellett az aktivitásért és az energiaszintedért is a jód felel. A diéta ideje alatt jódozott só helyett inkább tengeri halfélékkel vagy kivivel pótold a nélkülözhetetlen nyomelemet.

Kálium

A kálium fontos szerepet játszik a szervezet sav-bázisegyensúlyának megtartásában és a megfelelő vízháztartás megőrzésében. A magas káliumtartalmú ételek vízhajtóként működnek, így segítenek megszabadulni a sejtekben lerakódott folyadéktól. Kiváló káliumforrás a banán, a cékla, a paradicsom, a lencse, a borsó, az olajos magvak és a teljes kiőrlésű búza.

Fehérje

A fehérjefogyasztással megakadályozhatod, hogy a diéta ideje alatt a szervezeted a zsírok helyett az izmokat kezdje el lebontani. A minőségi fehérjében gazdag táplálkozás emellett felgyorsítja a kalóriaégetést, segít regenerálódni szervezetednek, megerősíti immunrendszeredet, és nem utolsósorban a fehérje sokkal hatékonyabb az éhség leküzdésében, mint például a szénhidrát vagy a cukrok.

Króm

A létfontosságú elem szerepet játszik a cukoranyagcserében, a fehérje- és zsírfelhasználásban, de tabletta formájában nem ajánlott a fogyasztása, mert a túl sok króm többet árt, mint használ. Ha fogyni szeretnél, egyél inkább krómban gazdag ételeket: gombát, szilvát, brokkolit, búzacsírát, sajtokat, májat vagy dióféléket.

Cink

A cink a fehérje-, a szénhidrát- és a zsíranyagcsere folyamatában játszik fontos szerepet, vagyis elengedhetetlen kelléke a fogyásnak. Az inzulin részeként a vércukor szabályozásában is részt vesz. A cinket legnagyobb mennyiségben a kagyló tartalmazza, de sok van belőle a húsokban, a májban, a hüvelyesekben és a tojásban is.

Mangán

A mangán sok olyan enzim nélkülözhetetlen összetevője, mely az anyagcserében játszik szerepet. Mangán szükséges a szénhidrát- és a fehérje-anyagcseréhez, de a vércukorszint szabályozásához is. A szervezetnek igen kevés mangán is elegendő, hogy ellássa ezeket a komplex feladatokat - ezt a mennyiséget rizs, zab vagy mandula fogyasztásával fedezheted a legegyszerűbben.

Vas

A vas létfontosságú része a hemoglobinnak és a mioglobinnak, annak a két fehérjének, mely képes megkötni és tárolni az éltető oxigént, vagyis a hatékony anyagcserezálogát. Nőként fokozottan ügyelned kell arra, hogy elegendő vasat fogyassz. Egyél vörös húsokat, májat, belsőségeket vagy teljes kiőrlésű gabonát.

Magnézium

A magnézium a leghatásosabb karcsúsító szer az ásványi anyagok között. Közreműködik a sejtek oxigénellátásában, ezáltal pedig a zsírégetésben is - oxigén nélkül ugyanis nem ég el egyetlen gramm zsír sem. Magnéziumot juttathatsz a szervezetedbe, ha keserű csokoládét, diót, mogyorót, hüvelyeseket vagy hántolatlan magvakat eszel.

Tévhitek az edzéssel kapcsolatban

Különböző okok miatt egyes emberek kerülik az izomépítő gyakorlatokat, bár ezeknek az edzéseknek kombinálása a zsírégető gyakorlatokkal elengedhetetlen egy teljes fitnesz program összeállításához.

„A súlyzós edzés nagy, puffadt izmokat eredményez”

Sokan abban a hitben vannak, hogy a súlyzós edzés dagadt, felpumpált izomzatot vált ki rövid idő leforgása alatt. Ez nem igaz!! Különböző ismétlésszámok, edzéstechnikák és testalkat-típusok határozzák meg az izmok növekedésének ritmusát. Az izmok növekedésében óriási hatása van a táplálkozásnak, az izomtömeg növekedése szinte arányos az elfogyasztott fehérjék mennyiségével.

„a súlyzós edzések félbehagyásával az izom zsírrá alakul”

Az izom és a zsír két külön fogalom, az egyik nem alakulhat a másikká. Amikor erősítő gyakorlatokat végzünk, az izomszövetek szétrombolódnak, az ezek felújításához szükséges energiát a test az elraktározott zsírból veszi. Tehát minél több izmot építünk, annál több zsírt égetünk. Ha az erősítő edzéseket félbehagyjuk, izomtömeget veszítünk, és ezáltal a szervezet több zsírt fog elraktározni. 400 g izom építéséhez 50 kcal szükséges, tehát, ha az izomtömeg visszaesik, lelassulnak az égések. Ez természetesen nem jelenti, hogy kevesebb lesz a kalória bevitel is. Ha az edzések számának csökkenésével visszaesik a kalóriafogyasztás is, akkor a felesleges zsírtárolást el lehet kerülni.

„minél hosszabb az edzés, annál nagyobb a hatása”

Az izmok hatásos megdolgoztatásához nincs szükség egyszerre hosszú időre. Az edzések minősége határozza meg egy fitnesz program hatékonyságát. A lényeg az, hogy az előre meghatározott célok elérésének megfelelően legyenek az edzések felépítve, és akkor is rövid időn belül hatásosan meg lehet dolgoztatni az izmokat. Minél intenzívebb az edzés, annál hatékonyabb

„minél nehezebb súlyokkal dolgozom, annál nagyobb izmokat építek”

Részben igaz, viszont a súly növelése nem mehet a gyakorlat helyes elvégzésének a rovására. Ugyanakkor a gyakorlatok változatosságának, különböző hosszúságú pihenőszakaszok váltakozásának fontos szerepe van az izmok hatékony növekedésében.

"a nők vastagodnak a súlyzós edzéstől"

Ettől nem kell félni a nőknek, ugyanis a nők szervezetében nincs annyi tesztoszteron, mint a férfiakéban, ezáltal képtelenség nagy izmokat növeszteni szteroidok nélkül. Különben is hosszú évek munkája izmosnak lenni! Ugyanolyan nehéz izmot növelni, mint a fogyókúra alatt zsírt csökkenteni. Valamennyi izmot szükséges „növeszteni”, mert minél nagyobb az izom, annál hatékonyabb a zsírégetésünk nyugalmi állapotban. Az izom felelős az égéseinkért, az anyagcserénkért, ezzel számos előnyre tehetünk szert, formálódhatunk, beindulhat a fogyás, lassíthatjuk az öregedést. Fogyókúra, diéta alatt a fitnesz programjukbkba igenis iktassák be a nők is a súlyzós edzést, hiszen ha csak a fogyásra figyelünk, nem fogunk formálódni, csak kisebbek leszünk.

Hogyan maradhat feszes a bőrünk?

Gyakori probléma a fogyókúrázók életében, hogy fogyókúra után nem a várt karcsú testet nyerik, hanem csíkokkal szabdalt, lógó bőrtömeg marad rajtuk. Elég a televízió népszerű fogyókúrás műsorainak versenyzőit megnézni: hiába érték el a kívánt testsúlyt, mégsem nyerték el azt az önbizalmat, amit a fogyástól reméltek.

Sajnos egyrészt ez egy olyan alkati probléma, melyre - ha már kialakult - tökéletes gyógymód a sebészi beavatkozáson kívül nincs. Másrészről korai odafigyeléssel a probléma bizonyos esetekben megelőzhető, másoknál, akik alkatilag is lazább bőrrel rendelkeznek, a tünetek súlyossága csökkenthető.

Ha megfigyeljük azokat az embereket, akik fogyás után laza, több kilónyi lógó bőrrel rendelkeznek, szinte mindegyikük esetében elmondható, hogy túl gyorsan fogytak le. Ennek magyarázata egyszerű: a kötőszövet akármilyen rugalmas legyen is, nem tud alkalmazkodni a gyors térfogatcsökkenéshez. Szerencsés esetben később valamennyire regenerálódhat, de eredeti formáját nem nyeri vissza.

Nem érdemes bőrfeszesítőkre alapoznunk

Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, szem előtt kell tartani, hogy fogyni csak mértékkel szabad. Ha valaki olyan ütemben fogy, hogy meghaladja a havi 4-5 kg-ot, akkor nagyobb eséllyel számolhat a későbbi "jojó effektussal" és a megereszkedett bőr problémájával. Az utólag használt külsőleg ható bőrfeszesítő szerek nem érnek fel azzal a hatással, amit előzőleg egy kis odafigyeléssel elérhetünk

Gyors váltózuhany

 

A kellemes és csábító fürdő helyett válaszd a zuhanyzást. Túl hosszan azonban a zuhany alatt sem szabad állni, mert a szövetek elernyednek, a bőr könnyen kiszárad. A gyors hideg-meleg váltózuhany serkenti a vérkeringést, élénkíti a nyirokrendszer működését, ezáltal lassítja az öregedést és fokozza a szervezet ellenálló képességét.

 

Mozgással a szép bőrért

 

A rendszeres testmozgás jótékony hatása a bőrön is megmutatkozik. Ilyenkor ugyanis a sejtek oxigénellátása megnő, a végkeringés felgyorsul, a méreganyagok távoznak a szervezetből. Ha a vérkeringés megfelelő, a bőrsejtek könnyen regenerálódnak, a kollagén termelés kiegyensúlyozott lesz. A kötőszövet erősödik, a bőr tovább feszes marad.

 

Feszesítő ételek, italok

 

A dehidratált bőr elveszti rugalmasságát, petyhüdtté válik. A bőrt elsősorban belülről kell hidratálni, ezért naponta minimum 2 liter folyadék fogyasztása ajánlott. Az egészséges bőr szempontjából nagyon fontos a telítetlen zsírban gazdag étrend és a C-vitamin fogyasztása. A bőr feszességéért a kollagén a felelős; ez az anyag adja a bőr és az ízületek rugalmasságát. A kollagén termelődéséhez elengedhetetlen a C-vitamin.

Szilícium-dioxid a feszes bőrhöz

Ahogy idősödünk egyes szöveteink szilícium-dioxid tartalma csökken, például a véredényeké, és így a bőrünk kevésbé lesz feszes, a kötőszöveteink meglazulnak és cellulitiszt okoznak. Ezt leginkább a nőknél lehet tapasztalni. Ennek oka egyszerű, a nőknél a férfiakhoz képest a bőr legfelső rétege vékonyabb, pont ott ahol a kötőszövet található. Sőt a nők zsír-szövetei is lazább szerkezetűek és így több zsírt tudnak könnyedén tárolni. Ez segíti elő a narancsbőr kialakulását. De szerencsére van módszer, hogy megakadályozzuk ezt.

A szilícium-dioxid segíti a kollagén és elasztin termelést a szervezetében. A kollagén a bőrt feszessé teszi. Az elasztin megőrzi a bőrt elasztikusságát és rugalmasságát.

Tipp:

Három hónapos kezelés, hogy megerősítse a kötőszöveteit

Igyon naponta 15 ml eredeti silicea gélt vízben hígítva három hónapon keresztül.

Az élet forrása:

A víz

A víz lételemünk, elválaszthatatlanok vagyunk tőle, hiszen víz nélkül nincs élet. Az emberi szervezetnek átlagosan 60-65 % -a víz, amely részben a sejten belül, részben a sejten kívül helyezkedik el.

Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről:

• Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat.

• Ne várjuk meg amíg a szervezet szomjúságot jelez.

• Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára.

• Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására.

• Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz, és ha szükséges pótoljuk.

A felnőtt emberi szervezetnek 2-2,5 liter folyadék felvételére van szüksége naponta. Ezt a vízigényt táplálékkal és közvetlen folyadékfelvétellel fedezi. Napi 1400 liter víz folyik át agyunkon és 2000 liter víz mossa át vesénket. Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott ásványi anyagokat. A bennük oldott anyagok révén ekkor érvényesül a vizek hatása.

A víznek különleges szerepe van az élő szervezetben:

• biztosítja a vérkeringést

• a szükséges tápanyagok oldását, felszívódását, szállítását

• befolyása van a vér sav-bázis egyensúlyára

• hő szabályozó szerepével biztosítja a közel állandó belső hőmérsékletét

Csak lazán...

Gyümölcsök és kalóriatartalmuk

Ne féljetek gyümölcsöket enni, hiába van cukortartalmuk, nagyszerű vitaminforrások! Nézzétek meg inkább, hogy miből mennyit engedhettek meg a napi kalóriabeviteleteknek megfelelően! :)

Segítség a diétához

A szemmérték vagy kéz-módszer

• Étkezéseknél a fehérje aránya térfogatában (kiterjedésében és vastagságában) feleljen meg a saját tenyere méretének (ujjak nélkül).
• A tányér fennmaradó részét töltse meg kedvenc zöldségféléivel (saláta, paradicsom, spenót, padlizsán stb.).
• Az „előnyös” szénhidrátok (saláta, zöldség, gyümölcs) térfogata két ökölnyi mennyiségnek feleljen meg, kevésbé előnyös szénhidrátból (kenyér, tészta, rizs stb.) elég egy ökölnyi térfogat. 

A szemmérték vagy kéz-módszert azért nevezik így, mert saját keze segítségével határozhatja meg az egy étkezésnél elfogyasztott táplálék ideális mennyiségét.